Amikor a helyzet rosszabbodik - Élet egy sérült testvérrel

Hogyan éljünk együtt egy súlyosan értelmi fogyatékos testvérrel? Hogyan őrizhetjük meg közben a család egységét? Íme a tapasztalataim egy újabb cikkben.

Ha még nem olvastad az első két írásomat, itt és itt megteheted.

Ezúttal nem annyira a testvérem és a családom történetéről lesz szó, mint inkább azokról a konkrét nehézségekről, amiket valamennyien megéltünk a családban, amikor a helyzet időről időre súlyosbodott.

Az agyhullámok komputeres ábrája epilepsziás roham idejénForrás: Science Photo Library via AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Az epilepszia nagyon gyakran jelentkezik értelmi fogyatékosságot kísérő betegségként. Sajnos Zsoltinál is eljött. Emlékszem az első epilepsziás rohamára, és a zűrzavarra, amit aztán az életünkben okozott. Onnantól kezdve a szüleim neurológushoz jártak vele, aki gyógyszert írt fel a rohamok megelőzésére.

Az első időszakban gyakran volt rohama. Volt, hogy megütötte magát közben, és mivel nem tud beszélni, azt se tudta elmondani, hogy hol fáj neki. Sokféle gyógyszer váltotta egymást, egyszerre mindig többet kellett szednie. Ezekhez a gyógyszerekhez kapcsolódik a bátyám egyik legnehezebb időszaka.

Forrás: Pixabay

Voltak gyógyszerek, amik agresszívvá tették. Ebben az időszakban a napköziben, ahová járt, az ápolónők is félni kezdtek tőle, mert nem lehetett tudni, hogy mikor tör ki belőle a düh. Az első ilyen alkalom egy János-hegyi kirándulás közben történt, onnantól kezdve általánossá vált. Persze senkit sem bántott úgy soha, hogy az komolyan meg is sérült volna.

Az agressziót okozó gyógyszert végül már nem írta fel neki az orvos, adott helyette másikat. Azonban ezt a váltást epilepsziás rohamok követték, gyakrabban, mint addig. Úgy tűnt, hogy a meglévő gyógyszerkombináció már nem okoz neki dührohamokat, de az epilepsziás rohamokat sem előzi meg, ami viszont a lényege volna.

Végülis elérkeztünk ahhoz a gyógyszerösszeállításhoz, ami most van neki, amitől nem okoz agressziót, de terápiás mennyiségben azonban sok más egészségügyi problémát igen, és emiatt az ajánlottnál kevesebbet szed mindenből. A rohamok száma így is sokkal ritkább, mint korábban. A nulla lenne a cél az orvosa szerint, és a szüleim szerint is, de muszáj mérlegelni, mi a rosszabb...

A gyógyszerek okozta egyéb mellékhatásokról, és arról, hogy ezeket hogyan lehet pozitív felfogással átvészelni, a következő bejegyzésben szólok.