Mélyülj el a magyar nyelvben, avagy a magyar nyelv mélységei!

Elgondolkoztál már azon, hogy valóban teszel-e a dolgokért, vagy csak tetteted, hogy teszel? Mert ha a tetteid tettetettek, akkor te bizony tettetett tettek tettese vagy. És ha most is tettetett tettlegességre vetemedtél, akkor ki kell mondani: te tetted e tettetett tettet, te tettetett tettek tettese! Most viszont nem tettetni vagyok itt, hanem tettlegességig fajuló bemutatót tartani 3+1 különlegességről, melyek nemcsak tettetetten, hanem valóban mélyebbé teszik a korántsem felületes magyar nyelvet.

1. A mássalhangzó törvények

Él az a városi legenda a magyar nyelv használóiról, hogy az angollal vagy a franciával ellentétben mindent úgy ejtenek ki, ahogy leírják. Ez egy gyönyörű és előkelő legenda, de persze igen távol áll a valóságtól. A magyar egy kényelmes nyelv, és mint olyan, az idők során kifejlesztett egy nagyon is kényelmes karakterisztikát a kiejtés területén.

Minnyájan tuggyuk: az éreccségi a főpróba életünk szimpadán. Nagy hanggal morajló dopszó felnőtté válásunk gyönygyökkel tarkítotott úttyán.

Mindenki észrevehette, hogy a szavak nagyrészét helytelenül írtam le, ugyanakkor úgy, ahogy azokat kiejteni illik. Akinek már homályosak voltak az emlékei az iskolai tananyagról, most talán visszamelékezett néhány dologra. A következők történnek a szavakkal:

Mindnyájan: írásban jelöletlen teljes hasonulás ment végbe, vagyis az egyik hang – a D – teljesen hasonult egy másikhoz – az NY-hez –, mindezt úgy, hogy az írásképben ennek semmi jelét nem látjuk.

Tudjuk, érettségi, útján: összeolvadást láthatunk teljes valójában. Ez azt jelenti, hogy két hang összeolvad, és egy harmadik hang képződik kettejük fúziójából. D+J=GY, T+S=CS, T+J=TY.

Színpad, gyöngy: talán ez az a törvény, ami a legnehezebben érthető meg. Képzés helye szerinti részleges hasonulás megy végbe. Ez csak az N hangra lehet érvényes. Ha B vagy P hang követi, akkor az ejtésben M-mé alakul át, hisz valamennyien elöl képzett hangok, könnyebb őket egymás után így kiejteni. Ha GY vagy TY követi, akkor meg NY lesz belőle, hisz mindhárom hátul képződik, az ejtés sokkal egyszerűbb így.

Dobszó: ha egy zöngés mássalhangzót egy zöngétlen követ, akkor átalakul a saját zöngétlen párjává. Ez fordítva is igaz: ha egy zöngétlent követ zöngés, akkor zöngéssé válik az ejtésben az első hang is. Mivel az SZ hang zöngétlen, az előtte lábatlankodó B pedig zöngés, a B kénytelen zöngétlen párjává, azaz P-vé alakulni.

Hang-gal, felnőtt-té, gyöngyök-kel: valójában hangval, felnőttvé és gyöngyökvel lennének, ám itt olyan dolog történt, amit még egyszer sem tapasztalhattunk a korábbi példákban. Az első szóhoz hasonlóan itt is egy hang teljesen hasonul a mellette álló hanghoz, ezúttal viszont jelöljük írásban is. Ez az írásban jelölt teljes hasonulás.

2. A magánhangzó törvények

Ilyenek is vannak, és nem meglepő módon ezek is az egyszerűbb beszédet segítik. Teniszütőszerű, labdákat dobó automata adagológépezettel álmodom éjjelente. Ehhez mit szólsz?

A magyar nyelvben vannak magas, mély és vegyes hangrendű szavak. Egy magas hangrendű szó csak magas hangrendű magánhangzókat tartalmaz, ugyanígy egy mély csak mélyeket. A vegyes nagyon ritka, magyar eredetű szavainkra nem is jellemző. Hogy miért?

A magas hangrendű hangok képzésénél a nyelvünk elöl van, a mélyek esetén viszont hátul. És hát nem sokkal egyszerűbb úgy kiejteni egy szót, hogy közben nem kell oda-vissza vonogatni a nyelvünket? Dehogynem! Szinte észre sem vesszük, de anyanyelvünk nagyon kényelmessé teszi beszédünket.

Az illeszkedés törvénye előírja – csekély kivételtől eltekintve –, hogy a szó toldalékainak illeszkedniük kell a szó hangrendjéhez. Ha egy szó vegyes hangrendű, akkor az utolsó szótag hangrendje a mérvadó. Ha a bugyuta példamondatunkban kicseréljük a kiemelt szavakat ellenkező hangrendűekre, megláthatjuk, hogy a toldalékok hangrendje is megváltozik.

Teniszütőszerű, medvéket ütő automata verekedőmasinával képzelgek hajnalonta. Ahhoz van csak eszem.

Vannak olyan toldalékok, amelyeknek két magas hangrendű alakja is van. Egy ajakkerekítéses és egy ajakkerekítés nélküli. Ilyen a -hoz/-hez/-höz is. Attól függ, melyiket használjuk, hogy a szótő utolsó szótagjának magas hangrendű magánhangzója ajakkerekítéses-e. Mély esetén: Ádámhoz. Ajakkerekítéses magas esetén: Petőhöz. Ajakkerekítés nélküli magas esetén: Bencéhez.

Akárhány toldalék is szerepel egy szótő mögött, mindnek illeszkednie kell hozzá. Lásd:

Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért.

3. Nyelvtörők

A magyar nyelv nagyon szereti az ilyesmit, és jó is benne. Tudtad, hogy vannak olyan nyelvek, melyeken egyáltalán nem születtek nyelvtörők? Íme néhány nyelvtörő a kedvenceim közül.

Egyszer egy icike-picike pocok pocakon pöckölt egy másik icike-picike pockot, mire a pocakon pöckölt icike-picike pocok is jól pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő icike-picike pockot.

Nem lehet a Márta másé, mert a Márta már Tamásé.

Jamaika a jamaikaiaké.

Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai papi pipa papi fapipa.

Luxusmoszkvicskisbusz-slusszkulcs

Lenin mauzóleumának millenniumi lelinóleumozása.

És persze nem maradhat ki a már említett csoda sem, ami személyes kedvencem:

Te tetted e tettetett tettet, te tettetett tettek tettese.

+1 Ritmika

Nem sok nyelv alkalmas arra, hogy mondjuk görög eposzokat forítsanak le rá. Az angol vagy a német jellegükből adódóan például alkalmatlanok az időmértékes verselésre. De nem ilyen a magyar!

Észre se vennéd azt, hogy e pár sort ritmika mámora ihleti épp. Ám most szólok, a nyelvi csodák sora végtelen áradatában tá-tá s tá-titi ritmusu mondatokat látsz.

Hexameter az Odüsszeia invokációjában:

Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
sok nép városait, s eszejárását kitanulta,
s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.

Ezzel szemben angolul így hangzik:

"Tell me, O muse, of that ingenious hero who travelled far and wide after he had sacked the famous town of Troy. Many cities did he visit, and many were the nations with whose manners and customs he was acquainted; moreover he suffered much by sea while trying to save his own life and bring his men safely home."

Természetesen nem az angol nyelv válik szegénnyé attól, hogy nem ritmikus, hanem a magyar gazdaggá attól, hogy az. Hiszen ez nem egy átlagos képesség a nyelvek körében.