Klasszikus művek, amiket nyugodtan hallgathatsz ősszel!

Ebben a hónapban is jelentkezem klasszikus zenével, ezúttal őszi témában. Hangolódj rá az októberre a valaha élt legnagyobb zeneszerzők műveivel!

Antonio Vivaldi: Ősz (Négy Évszak)

Antonio VivaldiForrás: Wikipedia

Vivaldi 17-18. századi olasz barokk zeneszerző és hegedűművész volt, mindemellett zenetanár és egy rövid ideig még pap is. Számos versenyművet és operát írt, melyeket a mai napig rendszeresen játszanak. A mainstream által leginkább ismert műve az 1720-ban megírt Négy Évszak, ami valójában négy különálló hegedűversenyből tevődik össze. Mind a négy versenymű három tételből áll, melyek közül az első és a harmadik gyors, a második pedig lassú. Ez a keretesség nem csak az ő műveit, hanem a korszak zeneiségét is nagyban jellemezte.

Az Ősz című hedegűversenyét itt meghallgathatod:

F-dúr hegedűverseny, op. 8, RV 293, Ősz (L'autunno)

Antonio Vivaldi: La Folia

A kavargó falevelek hangján szólal meg szintén Vivaldi műve, amit az ősi európai "la folia" dallamvilágára épített fel. A la folia a nyugati zeneművészet egyik legsikeresebb pályát befutott témája. Talán a portugál középkor rurális szüleménye lehet, az biztos, hogy a kialakulása a folklórban keresendő. Vivaldi műve is ezt a címet viseli, jelentése magyarul őrület vagy ostobaság, rokonítható az angol folly illetve fool szavakkal (ostobaság, ostoba). Viszont nagyon érdekes véletlen egybeesés, hamár szélben kavargó falevelekről beszélünk: tudtad, hogy a folia latinul azt jelenti, hogy levelek? Ahogy a híres latin mondás is így fogalmaz: "Inter folia fructus" - "Levelek között gyümölcs". Őrület, ahogy ezek a levelek mást se tesznek, csak ostobán kavarognak a szélben.

Giuseppe Verdi: Dies irae (Requiem)

Giuseppe VerdiForrás: Wikipedia

Nem kapcsolódik szorosan az őszhöz, inkább csak a halálhoz és az elmúláshoz. Ez ugyanis a Verdi-féle Requiem (halotti mise) második tétele, a Dies irae (Napja Isten haragjának). Az ősz allegórikus értelmezéséhez nyúltam, amikor ezt beválogattam ide. De nem csak a tétel témája, hanem a hangulata is őszies. Nem a nyugodt vöröslő ősz, hanem a vad és erőszakos, a végére télbe nyugvó és elalvó ősz jelenik meg, ahogy a valaha írt legagresszívabb dallam felcsendül, majd pianissiomóba gyengülve szépen és fokozatosan elalszik, majd véget ér.

Richard Strauss: Szeptember (Négy utolsó dal)

Strauss a német későromantika nagy sztárja volt, Négy utolsó dal című kamaraszerzeményét már a halálához közel írta. A cím sem véletlen, természetesen. A tétel nemcsak címében, de témájában is szeptember, allegórikusan persze, de Verdinél sokkal konkrétabban.