148 éve egyesült Budapest!
1873. november 17-én Buda, Óbuda, Pest és Margitsziget egyesítésével létrejött Budapest székesfőváros. Ma 148 éve létezik. Ünnepeljük együtt fővárosunk születésnapját!
Az Országgyűlés által megszavazott 1872. évi XXXVI. törvénycikk kimondja, hogy
"1.§ Buda és Pest sz. kir. Fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén Buda-Pest főváros név alá egy törvényhatósággá egyesíttetnek.
2.§ Az ekkép alakított főváros, mint önálló törvényhatóság... gyakorolni fogja a törvény korlátai közt:
a, az önkormányzatot
b, az állami közigazgatás közvetítését
c, foglalkozhat ezen kívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel...
3. § Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeletet alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre..."
Budát és Pestet együtt Pest-Budának nevezték az egyesítés előtti évtizedekben. Bár ez nem volt egy hivatalos megnevezés, jól tapadt. Buda volt a királyi főváros, ott székelt a Helytartótanács, míg Pest egy kulturális fővárossá vált, a művészetek és tudományok székhelyévé, sőt, közéleti központtá. Nem véletlen, hogy itt tört ki 1848-ban a forradalom is.
Már nagyon égető volt az új főváros ügye. Azonban több minden volt, amiben nem tudtak megegyezni a döntéshozók, ilyen volt például a neve is. A rengeteg ötlet közül az egyik például az volt, hogy Dunavár.
1873. január 1-jei hatállyal Óbuda és Margitsziget kiszakadtak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósága alól és egyesültek Buda és Pest szabad királyi fővárosokkal, létrehozva az új Budapest székesfővárost.
1873. november 17-én összeült a fővárosi képviselő-testület, élén fővárosunk legeslegelső főpolgármestrével, Ráth Károllyal.
A főváros mai formáját 1950. január 1-jén érte el, amikor érvénybe lépett az 1949. évi XXVI. törvény Budapest főváros területének új megállapításáról. A Rákosi-rendszer alatt meghozott rendelkezés szerint
"A főváros és a környező települések dolgozóinak évtizedes vágya válik most valósággá azzal, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése megteremti a fővárossal egy gazdasági egységet képező városok és községek közigazgatási egységét.
1. § Az országgyűlés Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városokat, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségeket Budapest fővárossal egyesíti."
A fővárost 22 kerületre osztották, majd Soroksár önállósodásával 1994-ben ez a szám huszonháromra nőtt. Így alakult ki az a Budapest, amit ma ismerünk.
