Vasárnap óraátállítás! - Miért és mióta szokás átállítani?

Szombatról vasárnapra virradó éjjel hajnali három órakor állítjuk vissza az órát kettőre. Ez nem csak egyszerű szokás, hanem sokak szerint szükség is. Vannak azonban olyanok, akik máshogy látják.

Október 31-én hajnali három órakor az idő visszaáll egy órával, ezzel nyerünk plusz egy óra alvást – vagy bulit. Jó hír ez a halloweeni partik résztvevőinek, hiszen a már igencsak késői három óra ezúttal kettővé változik majd. Azonban – bár az óraátállításnak számos előnye van – kifejezetten kedvezőtlen hatásai is lehetnek az életünkre.

Az Európai Tanács 2019 óta döntésképtelen az óraátállítás ügyében. Egy uniós kezdeményezés keretében ekkor ugyanis felmerült, hogy az évi kétszeri óraátállítást el kellene törölni az államszövetségen belül: a Tanácsra lett bízva a döntés a javaslatról. Elviekben ha sikerülne eltörölni az időszámítások váltakozásait, akkor a tagállamok egyénileg dönthetnének arról, hogy onnantól kezdve a nyári vagy a téli időszámítás szerint számolják-e az időt.

Szükséges-e valóban eltörölni?

Rengeteg haszna van az átállításnak. Mint tudjuk, a nyári napforduló után elkezdenek rövidülni a nappalok és hosszabbodni az éjszakák, egészen addig, amíg az őszi napéjegyenlőség napján pontosan egyenlő hosszúságúvá nem válnak. Ekkortól az éjszakák a hosszabbak. A téli napforduló idején éljük meg a legrövidebb nappalt és a leghosszabb éjszakát, majd a tavaszi napéjegyenlőségig ismételten a nappalok kezdenek el hosszabbodni és folytatódik a ciklus egészen a leghosszabb nappallal rendelkező napig, a már említett nyári napfordulóig.

Ahhoz alkalmazkodva, hogy melyik évszakban mettől meddig van fent a nap, találták ki az átállítás rendszerét. Ez alkalmazkodik valamelyest az évszakok okozta változásokhoz.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az, hogy 30-án nyerünk egy órát, a nyári időszámításra való visszaállás napján pedig majd vesztünk egyet, egyaránt számos egészségügyi hátránnyal jár. Sokaknak hetekig eltart, hogy azt az egy óra bőséget vagy kiesést fel tudják dolgozni fiziológiailag. Ezeknél az embereknél gyakran felborul az alvás ritmusa, általános kimerültség, stressz és idegesség jellemzi őket az adott időszakban.

Téli vagy nyári?

Ha a nyári időszámítást vezetnénk be állandó jelleggel, akkor a nap átlagosan tovább lenne fenn az égen, viszont később kelne fel. Az embereknek sokszor sötétben kéne munkába menniük. A téli esetén ezzel nem lenne gond, viszont átlagosan előbb kéne villanyt kapcsolnunk. Az egészségügyi szempontokat elsődlegesnek tekintő időátállítás-ellenes szakértők ezért inkább a téli időszámítás állandó bevezetése mellett teszik le a voksukat.

Biztos vannak előnyei is az átállításnak, nem?

Hogyne lennének. Azzal, hogy egy órával később kell felkapcsolnunk a villanyt otthon, illetve hogy reggel általában nincs is erre igazán szükségünk, rengeteg gazdasági és környezetvédelmi hasznot halmozunk fel, nagyban csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat. Szintén gazdasági előny, sőt, dolgozói érdek is az, hogy a sötét és világos órák rendezésével olyan napszakokban tudunk dolgozni és tanulni, amelyek nagy részében világos van. Ezzel a munkamorálunk, a teherbírásunk és az általunk felhalmozott haszon is jóval magasabb lehet több éves viszonylatokban mérve.

Valószínűleg a következő néhány évben még biztosan lesz óraátállítás, még ha utána meg is szüntetik. Addig se feledd el, hogy most vasárnap (azaz október 31-én) a hajnal három valójában még hajnali kettő lesz! Az okoseszközeid átállnak majd maguktól is, de a faliórákat neked kell áttekerészned! Ne menj be feleslegesen egy órával előbb a suliba vagy a munkahelyedre!