Őszi pogány és népi ünnepek

Vannak ünnepnapok, melyek ősi múltra tekintenek vissza. A húsvét például a tavaszi napéjegyenlőség régi pogány hagyományait viszi tovább, míg a karácsony a téli napfordulóhoz köthető római Saturnalia ünnep külsőségeit vette magára. A pogány ünnepek mellett pedig rengeteg népi ünnepség is szerepel a naptárban. Lássuk, mi minden vár ránk az ősszel!

Szeptember

Forrás: Pixabay

Szeptember 8. - A Kisasszony napja  

Az őszi vetés kezdetének napja a magyar népi hagyományban. Számtalan szokás köthető hozzá, az Ipoly vidékén például úgy hitték, megláthatják a felkelő napban Szűz Mária képét. Néhány kereszténység előtti korból fennmaradt tradíció is kapcsolódik a jeles naphoz, ilyen például az időjárás-jóslás.

Más területeken ilyenkor megszentelték a vetőmagot, ehhez pedig szigorú ceremoniális szokások kötődtek. A gazda tiszta ruhát öltött és nem szólalt meg a szertartás során. A vetés folyamán meg volt tiltva a káromkodás, az ünnep végén pedig a gazda a magasba dobott egy zsáknyi vetőmagot. Úgy hitték, hogy amilyen magasra repült, akkorára fog nőni a gabona is.

 Szeptember 12. - Mária napja  

Egyrészt kiemelt névnap, nem elsősorban Szűz Mária, sokkal inkább a Mária név gyakorisága miatt emelték ki a többi névnap közül. Sok település ezen a napon tartja a búcsút. Tradicionális étek ilyenkor a kacsa, a töltött paprika és a kalács.

Forrás: Pixabay

Szeptember 22. - Őszi napéjegyenlőség  

Ezen a napon a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúságú, ezután kezdenek el a nappalok rövidülni, az éjjelek pedig hosszabbodni. A pogány Európa természetkultuszaiban nagy jelentőségnek őrvendett a két napéjegyenlőség (tavaszi és őszi), illetve a két napforduló (nyári és téli). Ilyenkor a legkülönfélébb isteneknek/szellemeknek áldoztak a jó termésért és a jövedelmező hónapokért a következő negyedévre. Az ünnep eshet 21-ére és 23-ára is a szökő- és rendes évek váltakozása miatt.

A magyar néphagyományban a szeptember 21-ével megkezdődő Máté hete olvasztotta magába az őshit egyes elemeit. A Bánságban ilyenkor kezdték meg a vetést, a Szerémségben pedig a heti időjárás alapján jósolták meg, hogy milyen lesz a bortermés.

Forrás: Pixabay

Szeptember 29. - Szent Mihály napja

Az eddigiekhez hasonlóan ehhez a naphoz is számtalan időjóslási hagyomány kötődik. Ha Szent Mihály napján keleti szél fúj, akkor erős télre számíthatunk. Ezen a napon volt szokás behajtani az álllatokat a legelőről, illetve az új juhászokat is ilyenkor iktatták be munkájukba. Nagy, fesztiválszerű közösségi ünnepségek köthetők a naphoz.

Október

Forrás: Pixabay

Október 4. - Ferenc-nap (Assisi Szent Ferenc napja)

Démonok és ártó hatalmak elűzésére szakosodott nap. Egyes helyeken ilyenkor kezdődött a szüret hete. Ferenc-napon a férfiak ostorcsattogtatással űzték el a gonosz szellemeket a terméstől, az asszonyok pedig nyírfaágat helyeztek a kotlósok közé, hogy az megvédje őket a természetfeletti ártalmaktól.

Október 15. - Teréz napja

A Balaton környékén és Baranyában ez a nap számított a szüret kezdetének. Egyes területeken ilyenkor az asszonyok nem dolgozhattak, tilos volt főzni, sütni és a ház körül ténykedni.

Forrás: Pixabay

Október 20. - Vendel napja

E napon tilos volt jószágot befogni vagy a vásárba hajtani. A Jászságban különös tiszteletben részesítették Szent Vendelt, akit a pásztorok védőszentjeként ábrázoltak. A hortobágyi pásztorcsaládok gyakran adták újszülöttjeiknek a Vendel nevet.

Október 31. - Halloween

A keresztény hagyomány Mindenszentek előestéjeként tartja számon a napot, de nem ünnepli. Alapja egy ősi kelta halotti kultuszünnep, célja szinte ugyanaz, mint a keresztény halottak napjának. Az ebből kialakult autentikus ír fesztivál az Amerikában és az angolszász országokban nagy népszerűségnek őrvendő Halloween, melyet ma már a világ szinte minden pontján megünnepelnek valamilyen formában, elsősorban a gyerekek és fiatalok nagy örömére.

Forrás: Pixabay

 

November  

November 1. - Mindenszentek

A néphagyomány szerint ilyenkor hazalátogatnak és tiszteletüket teszik otthonainkban a halottak. Ilyenkor nekik is megterítenek és az asztalra eggyel több tál ételt raknak ki. Manapság a sírok megtisztítása és kidíszítése szokás ilyenkor. Hivatalos egyházi ünnep.

November 2. - Halottak napja

A régi szokások értelmében ilyenkor nagy lakomákat tartanak a családok, azonban elsősorban nem maguknak. A sírra helyezett ételnek néhány területen még ma is nagy hagyománya van. Egyes szóbeszédek úgy tartják, hogy az elsejéről másodikára virradó éjjel tilos bemenni a templomokba, mert olyankor a halottak bent miséznek.

Forrás: Pixabay

November 11. - Szent Márton napja

Főleg a német ajkú országokban van nagy hagyománya, de idehaza is sok szokás fűződik hozzá. Elsősorban a magyarországi svábok számára volt mindig is nagyon fontos ünnep. Egyes helyeken ezen a napon itták először az újbort. A libaevés ilyenkor kötelező, ugyanis a Szent Márton-legenda szerint Mártont gágogó libák árulták el, amikor elbújt, hogy ne avassák püspökké.

November 19. - Erzsébet napja

Elsősorban kiemelt névnap, akár a szeptemberi Mária-nap. Kiemeltségének oka az Erzsébet név gyakorisága. Ekkor van azonban Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapja is.

November 30. - András napja

Az ünnepet körbeveszi a mágia. A lányok ilyenkor jósló varázslatokat gyakoroltak, hogy kifürkésszék a jövendőbelijüket. Ez talán a magyar néphagyomány legelterjedtebb házasság-jósló napja. A lányoknál szokás volt egész nap böjtölni, majd férfi ruhaneműt rejteni párnájuk alá. A hiedelem szerint így képesek voltak megálmodni a jövőbeli férjüket.

Forrás: Pixabay

 

Te mit tudsz a fent felsorolt néphagyományokról? Ha ismersz olyan szokásokat, amiket nem említett a cikk, akkor bátran oszd meg kommentben!