Hogyan vélekedtek őseinkről a szomszédaik?

A kalandozások idején Európának enyhén szólva is meggyűlt a baja a magyarokkal. Nem csak, hogy nem szerettek minket akkoriban, de ennek hangot is adtak, nem is akármilyet! Íme néhány részlet a legharsányabb véleményekből.

...fürkészők és szándékaikat rejtegetők, barátságtalanok és megbízhatatlanok, telhetetlen kincsszomj rabjai; semmibe se veszik az esküt, sem szerződéseket nem tartanak meg, sem ajándékokkal nem elégszenek meg, hanem mielőtt az adottat elfogadnák, fondorlaton és szerződésszegésen törik a fejüket.

A fenti idézet Bölcs Leó bizánci császártól származik, akinek szemmel láthatólag nincsenek jó tapasztalatai a magyarokkal. Az írást tapasztalat ihlette, ugyanis nem egyszer történt meg, hogy etelközi ősapáink és ősanyáink megszegték a Bizánccal kötött szerződéseiket.

Bölcs Leó császárForrás: Wikipedia

Sokkal izgalmasabb azonban a honfoglalás utáni forrásokba beleolvasni, amikor már javában benne voltunk a kalandozások korában. Regino apát évkönyve ekképpen ír eleinkről:

...a magyarok népe, betörve a longobárdok határaira, mindent legyilkol, tűzbe borít és kegyetlenül kirabol.

 

Nem a kegyelmükről voltak híresek a pogány magyarok, ezt meg kell hagyni. A történet azonban itt még nem ér véget. A fuldai évkönyvek tanúsága szerint őseink vadsága nem merült ki a gyilkolásban.

Mert a férfiakat és az öreg nőket legyilkolva, a fiatal nőket kéjvágyuk kielégítésére mint a barmokat magukkal hurcolva, egész Pannónia lakosságát mind egy szálig kiirtották.

 

Regino prümi apátForrás: Wikipedia

A feszültség a tetőfokára hágott Európában a kalandozások idején, és úgy tűnik, hogy az államalapítás és a kereszténnyé válás sem volt elég ahhoz, hogy elnyerjük nyugati szomszédaink bizalmát. Freisingi Ottó ugyanis több, mint egy évszázaddal a zsákmányszerző hadjáratok lezárulta után is neheztel a magyarokra, ezt pedig nem rest az utókor orrára kötni.

...ekét és kapát szinte nem ismernek.

Magyar hagyományőrzőkForrás: Pixabay

De ez még nem minden. Freisingi Ottót ugyanis lenyűgözi a magyar föld, szinte már áhitattal tekint a Kárpát-medence szépségére. Nem is fér a fejébe, hogy hogy birtokolhatja egy ilyen barbár nemzet az egészet, mindenestül.

Ezek a magyarok visszataszító külsejűek, mélyen ülő szemeik vannak, termetük alacsony, erkölcseikben és nyelvükben pedig annyira barbárok és vadak, hogy joggal lehet kárhoztatni a szerencse szeszélyét, vagy inkább csodálni az Isten türelmét, amiért martalékul hagyta ezt az oly szép földet az emberiség e szörnyetegeinek, akiket még embernek sem nevezhetek.

A szerző egy rövid összefoglalót is hátrahagyott harsány és talán az eltelt idő távlatában nem annyira igazságos véleményéhez:

Mindnyájan szinte visszataszítóak.

 

Freisingi OttóForrás: Wikipedia

Ami tehát a régi magyaroknak kalandozás volt, az szomszédaiknak inkább invázió lehetett. Ez persze nem jelent ma már semmit, hisz a múlt már történelem.

A legjobb, amit tehetünk, hogy nevetünk a múlton, és persze egy kicsit büszkék is lehetünk arra, hogy micsoda verhetetlen csínytevők is voltunk mi.