A Szent Korona története

Tudtad, hogy a magyar Szent Korona valójában nem is Szent István koronája? És azt tudtad, hogy ennek ellenére a Magyar Királyságban a Korona közjogi méltóságnak számított? Ismerd meg a magyar államiság jelképének történetét!

Sokáig azt hitték, hogy a Szent Korona II. Szilveszter pápa ajándéka volt Szent Istvánnak. Az utóbbi két évszázadban azonban alapos kutatások és vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a Korona, amely valójában két korona összeillesztéséből jött létre, csupán a 12. században került Magyarországra.

A Szent Korona egy 1555-ös ábrázolásonForrás: Wikipedia

A legvalószínűbb, hogy a két koronarészt III. Béla király uralkodása idején illesztették össze, és ekkor válhatott koronázási ékszerré is.

A Korona alsórésze Corona Graeca, azaz görögkorona, felsőrésze pedig a Corona Latina, vagyis latinkorona. A görög részen görög feliratú zománcképek láthatók szentekről, a Mindenhatóról és I. Géza magyar királyról. A latin felen hasonlóképpen találhatók zománcképek, ezek viszont latin feliratúak. 

A Mindenható a Corona Latinán (latin Pantokrátor) átszúrva a ferde kereszttelForrás: Wikipedia

Miért ferde a kereszt a Koronán? 

A kereszt utólag, valószínűleg a 16. században került a Szent Koronára, méghozzá eléggé barbár módon. A lehető legdurvábban és legelővigyázatlanabbul átszúrták a latin Pantokrátor zománcképét a korona tetején és nemes egyszerűséggel beleszúrták és odaforrasztották a keresztet.

Forrás: Wikipedia

A 17. században aztán baleset érte a Koronát, valójában persze nem igazán tudjuk, hogy mi történt. Egyes feltételezések szerint a koronázási ékszerek tárolóládájának a fedele csapódott le túl korán. Bármi is történt, a kereszt elferdülése durva pusztítást végzett, a nyomai máig láthatók, a teljes felső aranylemezt kimozdította a helyéről az ütközés, ami a Koronát érte. A keresztet soha senki sem merte visszaferdíteni a helyére.

Mi a Szent Korona?

Nem csak egy koronázási ékszer. A Szent Korona-tan szerint a Korona egy élő jogi személy, sőt a legmagasabb közjogi méltósága a Szent Korona Országainak. Akarata és birtokjogi vonatkozása van. Nem köthető eszmékhez vagy ideológiákhoz. Az államszuverenitás jelképe.

II. Mátyás magyar király saját érméjén, fején a Szent KoronávalForrás: Wikipedia

Nem az ország koronája, hanem a Korona országa Magyarország. A Szent Korona Országainak minden ingatlan és ingó vagyona a Szent Korona tulajdonában van a tan szerint.

Magyarországon csak az lehet király, akit a Szent Koronával koronázott meg az esztergomi érsek a Székesfehérvári Nagyboldogasszony templomban. Ezutóbbi később Pozsonyra, majd Budára módosult.

I. Ferenc József magyar király a Szent KoronávalForrás: Wikipedia

A Szent Korona Országai a következők:

  1. Magyarország
  2. Erdély
  3. Szlavónia
  4. Horvátország
  5. Dalmácia
Mária Terézia magyar királynő a Szent Koronával és a JogarralForrás: Wikipedia

A hatalomátruházás elve szerint a magyar nemesség átruházta a hatalmát a Szent Koronára, mellyel a királyt koronázzák, aki így a Szent Korona nevében lesz jogosult a nemesi jogok kiosztására. Magyarán egy háromszereplős körjáték az egész. Ugyanakkor ez nem jelenti a király korlátlan zsarnokuralmát: az ellenállási jog kimondja, hogyha a király megszegi a koronázási esküjét és zsarnokoskodik, akkor a nemesség felségsértés vétke nélkül fellázadhat ellene a Szent Korona védelmében. 

Utolsó királyunk, IV. Károly király koronázási eskütételeForrás: Wikipedia

Szerepe ma

Bár már nincsen királyság, a Szent Korona ma is rendkívül fontos jelképünk. Európa egyik legrégebbi koronája Európa egyik legrégebbi államisággal rendelkező országában. Megtalálható a magyar címer tetején is, és nem véletlen, hogy visszahelyezték rá a rendszerváltozáskor. A jelképek és szimbólumok szintjén a magyar állam és a magyar korona közé nyugodt szívvel tehetünk egyenlőségjelet.