Szakácskönyv a ókorból

Apicius római mesterszakács volt, felfoghatatlan becses vagyonát azonban felelőtlenül tékozolta el. Íme egy ókori séf története dióhéjban.

Marcus Apicius Gavius Tiberius császár idején élt. Tékozló ember volt, dőzsölő lakomái és hihetetlen mértékű luxusa méltán tették ismertté.

Marcus Apicius Gavius Tiberius, az ókori Róma híres séfjeForrás: Wikipedia


Az első század folyamán a Római Birodalomban megnyílt a távolsági kereskedelem: a hihetetlen mértékű hódításoknak köszönhetően mind az Egyiptomba, mind a Görögországba beérkező kereskedelemhez hozzáfért a főváros. Ez pedig – a rengeteg új ínyencségnek hála – kulináris forradalmat robbantott ki a birodalomban.

Ebben az időszakban megnőtt a szakácskönyvek iránti érdeklődés a gazdagok és a középréteg körében. Apiciustól két szakácskönyvet ismerünk, azonban csak egy maradt teljes egészében ránk.

A rengeteg kiadott és forgalmazott szakácskönyv közül azonban csak Apiciusé maradt ránk.

„Így készíts felfújtat Apicius módra: Végy kocaemlő szeleteket, halfilét, csirkehúst, szalonkát vagy fenyőrigó főtt mellehúsát és bármi más finomságot, amit szeretsz. A szalonka kivételével mindent apríts fel gondosan. Olajjal keverj el nyers tojást. Törj meg borsot, lestyánt, önts hozzá garumot, bort és aszúbort, tedd egy fazékba, forrósítsd fel, majd sűrítsd be keményítőliszttel. Előbb azonban dobd bele a felaprított húsokat, s tedd fel főni. Ha megfőtt, vedd le a tűzről, és szemes borssal és fenyőmaggal elkeverve rétegesen meregesd át egy kanállal egy edénybe úgy, hogy a rétegek közé egy-egy lángost helyezel. Minden lángosra tégy egy evőkanállal a fűszeres masszából. Az utolsó lángost szúrd át egy nádszállal, s tedd a tetejébe. Szórd meg borssal. Mielőtt a húsokat az edénybe helyeznéd, habard fel a felvert tojással."


Apicius luxusa nem csak a receptjeiben figyelhető meg. Rendkívül gazdag ember volt, lovagi származása és a császár kegye a vagyonát 100 millió sestertiusra pumpálta.

Római lakomaForrás: Wikipedia


Gazdagságát azonban hatalmas tivornyái miatt hamar eltékozolta. Mikor úgy érezte, hogy kellőképpen elszegényedett ahhoz, hogy életszínvonalát már ne tudja fenntartani, öngyilkosságot követett el.

Seneca, a híres sztoikus filozófus így emlékezett meg a luxusséf haláláról:

Kiszámította, hogy maradna még 10 millió sestertiusa, és ekkor, mintha rémséges éhezésben kéne tovább élnie, ha 10 millió sestertiusból kellene megélnie, méreggel vetett véget az életének.

A szakácskönyvben a legkülönbözőbb alapanyagok lelehetőek fel, köztük például a flamingónyelv, hogy kirívóbbat ne is említsünk. Cikkünket egy viszonylag olcsóbb, megfizethetőbb recepttel zárjuk:

„Szarvasgomba másképpen. Főzd meg vízben a gombát, sózd meg, majd tűzd egy nyársra, s kissé süsd meg. Önts egy fazékba garumot, friss olajat, caroenumot és egy kevés bort. Tégy hozzá törött borsot és egy kevés mézet, majd főzd fel. Mikor fő, sűrítsd be keményítőliszttel. Szurkáld meg a gombát, hogy a mártást jól beszívja; ezután vedd le a nyársról. Ha a mártást jól beitta, tálald. Ha akarod, süsd a gombát hurkabélbe tekerve, s így tálald."