Méhtörténelem

Már az ősember is szerette a mézet, de méheket természetesen még nem tenyésztett, a vadméhek mézét fogyasztotta. Hogyan és mikor lettek háziasítva a méhek? 

1994 óta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület április 20-án rendezvényekkel és oktató programokkal ünnepli a Föld egyik legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb állatát, a méhet. Egy korábbi cikkünkben a Föld napja kapcsán már felhívtuk a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára. A koronavírus-járvány miatt idén elmaradnak ugyan a programok, a vírus kapcsán viszont az egyesület a méz immunerősítő és gyógyító hatására hívja fel a figyelmet.

Forrás: Pixabay

A múlt emberének persze nem kellene megmagyaráznunk, hogy a méznek igenis jótékony hatása van az emberi szervezetre, ehhez ugyanis régen kétség sem fért.

Kr. e. 6000 körül a mai Törökország területén már bizonyíthatóan megtörtént a méhek háziasítása. Értéke nagy volt, drága vagyontárgynak minősült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok az ötezer évvel ezelőttről előkerült sírok, melyekben a nemes halott kincsei és drágaságai mellett néha-néha bizony felbukkan egy-egy bödön méz is.

Bizony fontos érték lehetett, gondoljunk csak bele, hogy évezredekkel a cukorgyártás megkezdése előtt járunk. A méz volt ekkor az egyetlen édesítő szer.

 

Az ókori mezopotámiaiak gazdag konyhakultúrájában is nagy szerepe volt a méhek nedűjének. Legalább annyira, mint az egyiptomi orvoslásban. Míg Mezopotámiában sütemények százait – például a mai baklava ősképeit – inspirálta a méz édes zamata, addig Egyiptomban kenőcsöket, orvosságokat, a kor gyógyszeriparának egy jelentős szeletét ellátta e nedű.  

Hippokratész – az orvosok atyja – szerint a mézkenőcs csillapítja a lázat. Az atlétáknak és olimpikonoknak mézes vizet ajánlott a teljesítőképességük megnövelésére.

 

A Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is termeltek mézet, eleink valószínűleg az itt méhészkedő szláv népességtől vehették át a méhészet művészetét. 1370-ben Nagy Lajos királyunk királyi méhészetet alapított. Egy 18. századi kancelláriai rendeletből azt is megtudhatjuk, hogy

 

a méhészet előmozdítására való tekintetből a falvak körül különösen hárs- és akáczfák rendeltetnek ültettetni.  

 

Forrás: Pixabay

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületet 1879-ben alapították és huszonnyolcadik alkalommal tartja meg az országos méhek napját. A világ többi részén egy 2017-es ENSZ-határozat alapján május 20-án tartják a méhek világnapját.