Mi folyik Afganisztánban? - Nem kell politizálnod, hogy tudj róla

2021. augusztus 15-én a tálibok átvették a hatalmat Afganisztán felett. A két évtizede történt nemzetközi közbeavatkozás előtti terrorhoz képest a tálibok egy enyhébb, emberbarátibb kormány bevezetését ígérik.

911

Az al-Káida nevű terrorszervezet Oszáma bin Láden vezetésével sikeres merényletet hajtott végre a World Trade Center ikertornyai és az amerikai védelmi minisztérium bástyája, a Pentagon ellen 2001. szeptember 11-én. Erre az eseményre Amerikában 911 néven emlékeznek (mivel a kilencedik hónap tizenegyedik napján történt).

AfganisztánForrás: Wikipedia

A támadás után az Egyesült Államok hadat üzent a szervezetnek és csapatokat indított el Afganisztánba, hogy felderítse az al-Káida kiképző központjait. Megpróbált kényszert gyakorolni az akkori tálib kormányra, hogy adják ki a szervezet tagjait és ne bújtassák őket. Ennek hatására afgán törzsi vezetők találkoztak Németországban, hogy előkészítsék a demokratikus átrendeződés tervét országukban a nyugati szövetségesek vízióival összhangban. Hamid Karzai személyében ideiglenes vezetőt neveztek ki az ország élére.

Egy évvel később Afganisztánban is összeült a törzsfőnöki tanács, amely elismerte Hamid Kazai ideiglenes elnökségét. 2003-tól a NATO vette át az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nyugati szövetséges erők irányítását. Legfőbb célja az volt, hogy a demokratikus átrendeződés zavartalan menetét biztosítsa, illetve hogy kordában tartsa az immár felkelőknek számító tálibokat.

Az új rend

2004-ben hivatalosan is megalakult az Afganisztáni Iszlám Köztársaság, ahol Hamid Kazai lett az ország első demokratikusan megválasztott elnöke. 2005-ben összeült a Nemzetgyűlés, az új demokratikus rendnek köszönhetően számos női képviselőt sikerült tagjává választani.Afganisztán azonban nem vált ettől paradicsommá. A mérhetetlen ópiumtermelés, a zabolázatlan korrupció és a mélyszegénység általános maradt az országban. Ráadásul a talibánt sem sikerült felszámolni, az folyamatos támadásokat intézett megmaradt területeinek szomszédságában. Pokolgépek és egyéb fel nem robbant szerkezetek tarkítják az ország talaját, melyek csupán részleges feltárása nagy fejfájást okozott az új rendszernek.

A NATO Pakisztánnal szövetkezve próbálta megzabolázni a tálibokat az évek során, de sajnos ez nem mindig járt sikerrel. Pedig 2003-tól egyébként még magyar katonák is kiutaztak a NATO színeiben, hogy segítsenek a békét fenntartani az országban. A Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportja egy ezredszintű fegyveres egység, amelynek főként járőrözési és szociális feladatai vannak. Magyar hadtest tehát békekikényszerítésben nem, csupán békefenntartásban vett részt.

Az afgán védelmi erők is egyre megerősödtek. A hadsereg elkezdett nőket is alkalmazni, azonban az ország szűkös anyagi helyzete miatt a hadiköltségeit szinte 100%-ban az Amerikai Egyesült Államok fedezte. Egyébként a GDP 40%-át külföldi segélyek adták az országnak, ezek a segélyek azonban mára már elapadtak. Hogy miért?

A talibán hatalomátvétel

Donald Trump amerikai elnök tavaly novemberben elrendelte az Amerikai Egyesült Államok Afganisztánban állomásozó csapatainak teljeskörű kivonását. A rendelet végrehajtása villámsebességgel elkezdődött, ugyanis idén januárban már csak 5000 amerikai katona állomásozott a Belső-ázsiai hegyvidéken. Áprilisban Joe Biden elnök bejelentette, hogy szeptemberig sikerül majd végrehaijtani a teljes csapatkivonást.

Természetesen az amerikai hadsereggel együtt a teljes nyugati szövetség, köztük Magyarország is megkezdte a csapatai kivonását Afganisztánból. A talibán uralom viszont ezzel arányosan terjesztette ki befolyását egyre nagyobb és nagyobb területekre az országban, míg végül idén augusztus 15-én, pontosan két hónappal ezelőtt, a tálib hadsereg harc nélkül elfoglalta Kabult, az ország fővárosát. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból.

A tálib terror

Hibatulla Ahundzáda tálib fővezér vezetésével megalakult az Afganisztáni Iszlám Emírség, mely egy teokratikus iszlamista rendszer. Jellemzők rá a 2001 előtti kormányzati módszerek. A három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás) összeolvasztása, a brutalitás és a nők elnyomása, nem beszélve a demokrácia teljes felszámolásáról és a kegyetlen igazságszolgáltatási rendszerről.

A tálib-Afganisztán zászlajaForrás: Wikipedia

Bár a tálibok nemzetközi elismertséget szeretnének, ezt a világközösség egyelőre még nem adta meg nekik. Hivatalosan az ország neve még mindig Afganisztáni Iszlám Köztársaság, nem Emírség.

Az utóbbi időben több tüntetés is lezajlott Kabulban, többek között nők is tüntettek a jogaik visszaszerzéséért. Azonban akár férfiak, akár nők tüntetnek, a talibán hatalom nem tűri sokáig az engedetlenséget, erőszakkal oszlatja fel a demonstrációkat.

Mit hoz a jövő?

Ezt nehéz megmondani. Az emberjogi szervezetek aggodalmukat fejezik ki: nem túlzás azt állítani, hogy minden afgán állampolgár minden egyes pillanatban potenciális életveszélben van az új tálib kormány fennhatósága alatt, ez azonban fokozottan vonatkozik a nőkre és a gyerekekre. Számos magas pozícióban lévő (pl. képviselő), vagy újságírói, értelmiségi (pl. egyetemi oktatói) munkát teljesítő nő elhagyta az országot a biztos halál vagy fogságtól való félelmében.