Sétálj a jó ötletekért!

Gyerekkoromban a panellakásunkban padlószőnyeg volt, az a klasszik egyszínű, "sávos". Hosszú, két egymásba nyíló gyerekszobánk volt, az egyik a nővéremé, a másik a húgomé és az enyém. Ha egyedül voltam a tesómmal közös szobánkban, ajtótól ablakig sátáltam fel-alá, s közben pörögtek a gondolataim. Ha valaki bejött a szobába, s megkérdezte, mit csinálok, azt válaszoltam: gondolkodom. 

A végén mindig volt egy akkor jónak tűnő ötletem, amit mindjárt papírra, általában ötvonalas papírra vetettem: séta közben gyakorlatilag zenét szereztem. 

Ez elsőre hihetetlennek tűnhet, de ha hozzáteszem, hogy hegedűs vagyok, hatéves koromtól tanultam és még mindig "tanulom a zenét és a hangszert", akkor mindjárt másképp hangzik. 

Sokáig nem tudtam, hogy lehet ennek a séta közbeni ötletelésnek tudományos háttere is, gyerekként csupán az ösztöneimre hallgattam, melyek, akár zenéről volt szó, akár másról, ha kellett egy ötlet, azt súgták: sétálj! 

Azóta már tudjuk, hogy séta közben születhetnek a legjobb megoldások, de nem mindegy, hogy csinálod!   

Marily OppezzoForrás: Linda A. Cicero / Stanford News /Creative Commons/Attribution - NonCommercial - NonDerivative/Linda A. Cicero / Stanford News Service

Marily Oprezzo még a Stanford Egyetem doktoranduszaként kezdte kutatni a jelenséget, s őt is saját tapasztalata vitte ebbe az irányba: témavezetőjével mindig séta közben beszélték meg a tudományos felvetéseiket, s ez ütött szöget a viselkedéskutató fejébe. 

Megvizsgálta a kérdést szabadtéren, majd futópadon sétálás közben is. Négy kutatást végzett el, különböző emberek bevonásával. 

A kísérlet résztvevőinek négy percük volt, hogy teljesen hétköznapi tárgyak alternatív felhasználására dobjanak be ötleteket, minél többet, majd el kellett dönteniük, hogy az ötlet kreatív vagy sem, azaz

mennyire újszerű ÉS alkamazható.  

A feladatokat kétszer kellett elvégezniük. 

A csoporton belül voltak, akik méndkétszer ültek, mások az első alkalommal ülve, a második alkalommal futópadon sétálva ötleteltek, a harmadik csoport pedig először ült, utána sétált feladatmegoldás közben.  

A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a legjobb megoldások kevés koncentrációt igénylő mozgás közben születtek, legyen az séta, vagy akinek úgy jobban esik, laza kocogás.  

Persze nem arról van szó, hogy csak sétálnak egyet és a balkezükben a Sixtus-kápolnával térnek vissza

- mondta el a kutatással kapcsolatos TEDx előadásán Oprezzo, s azt is hangsúlyozta, hogy 

a kreativitás előcsalogatása séta közben nem ugyanaz a jelenség, mint mikor a zuhany alatt pattan ki egy ötlet az ember fejéből.   

A kísérlet eredményei alapján Marily öt tanáccsal állt elő:

- Mielőtt ötletelő sétára indulsz, döntsd el, milyen problémára keresed a megoldást!

- Kényelmes, a számodra legkényelmesebb tempóban sétálj, vagy kocogj!

- Ha eszedbe jutott egy ötlet, még ne állj le, agyalj tovább!

- Mivel séta közben leírni nem tudod az ötleteidet, mondd ki hangosan, sőt, mondd fel hangban, ami eszedbe jut, mondjuk a mobilodra!

- Ha sehogy sem pattan ki a fejedből semmi használható gondolat, ne erőltesd, inkább menj haza! Legközelebb talán sikerül.

A végére hozom a kutatásról készült TEDx előadást, magyar felirattal: